A villámlásról tengeri kajakosoknak

Para vagy nem para, a villámmal nem érdemes szembenézni. Szép, nagy hangja van, elvakít, de azért még nem a Tina Turner. Tengeri kajakos szemmel is nézzünk a dolgok mögé!

Forró nyárról, globális felmelegedésről, heves viharokról, zivatarokról zeng a média. Szeretnénk higgadtabban, objektíven szembenézni a lehetséges következményekkel, ezúttal a villámcsapásra helyezve a hangsúlyt, mert úgy érezzük, a szabadban, különösen a vízen sokat tartózkodóknak nem szabad alábecsülni a villámcsapásban rejlő veszélyeket. A villám okozta károk ritkán okoznak tömeges, esetleg halálos kimenetelű baleseteket, éppen ezért a média figyelmét is kevésbé érdemli ki. Egy-két „amerikás", „szorongáskeltő" statisztikai adat, csak hogy egy pillanatra elgondolkozzunk, milyen gyakori jelenséggel is van dolgunk:

A Földön, bármely pillanatban 1800 villámlás figyelhető meg. Számunkra a legveszélyesebb a felhőből a föld felszínére lefutó villám, ebből évente 25 millió tapasztalható (a felhőben és a felhők közötti villámcsapás a földön tartózkodókra nem jelent különösebb veszélyt). Jelen ismeretek alapján megjósolhatatlan, mikor, hol csap be a legközelebbi villám. Annak esélye, hogy valakit élete során villámcsapás ér: 1/5000 (80 életévet feltételezve) Annak esélye, hogy valaki élete során villámcsapás hatásával kerül kapcsolatba: 1/500. (egy villámcsapás kb. 10 embert érint valamilyen formában).

A villámcsapásban megsérült emberek 1/3-a a szabadtéri sportot űzők közül kerül ki. A villámcsapást elszenvedettek 10%-a hal bele sérüléseibe, azonban az azt túlélőknek is mindenképpen orvoshoz kell fordulniuk a maradandó sérülések elkerülése, enyhítése végett. Nagyon gyakori a szívbénulás, a hirtelen felmelegedő levegő miatt a tüdő sérülése, idegrendszeri károsodás, hányinger, fejfájás, fülzúgás, memóriazavar, személyiségváltozás. FONTOS: a villámcsapást elszenvedett embereket nyugodtan meg lehet érinteni, nincs bennük veszélyes elektromos töltés, az esetleges újraélesztést mihamarabb meg kell kezdeni. Ezen sérülések során ritkán lép fel olyan csonttörés, vérzés (hacsak nem esett le valahonnan), ami miatt aggódni kellene a beteg mozgatásától.

Hogyan védekezhetünk?

A villámcsapás ellen nincs csodaszer. Egyet tudunk mondani, mihamarabb ki a vízből, mihamarabb védett helyre kell menni!!! A LEGBIZTONSÁGOSABB egy nagy, minden oldalról zárt épület, amiben cső-, vízvezetékek, elektromos kábelek vannak, hiszen az épületbe becsapó villám ezen fut le a földbe. Ilyen épületek: házak, iskolák, sportcsarnokok. NEM BIZTONSÁGOSAK az eső ellen védő ponyvák, esőbeállók, kis épületek, pavilonok, sátrak, hiszen ezekben nem fut olyan hálózat, vezeték, ami a földbe vezetné az áramot. Utóbbiak az eső ellen védenek, a villámmal szemben nem.

Ha nincs a közelben megfelelő épület, a KÖVETKEZŐ LEGBIZTONSÁGOSABB hely egy zárt, fémtetejű autó, busz, egyéb zárt jármű. A ponyvatetős kabriók, nyitott fedelű autók, motorkerékpárok nem védenek a villámcsapástól. Nem a kettő-négy gumikerék véd meg az áramütéstől, hanem a fémváz. Ilyenkor az autó egy Faraday-kalitkaként funkcionál, egy vezető testként, aminek a belsejében nincs elektromos mező. FONTOS, hogy az ablakok legyenek felhúzva, és a kocsi belsejében fémtárgyhoz, kormányhoz, indítókulcshoz, pedálokhoz ne érj. Bárhol is ér a vihar, kempingben, vízen, szabadtéri program közben, ha nincs a közelben nagy épület, igyekezz mihamarabb a kocsidhoz, mert ez nyújtja számodra a legnagyobb biztonságot.

A biztonságos hely kiválasztásánál ne az legyen az első szempont, hogy mekkora az esélye annak, hogy belecsap a villám, hanem azt mérlegeld, hogy mi történik akkor, ha tényleg belecsap: mennyire jelent számodra ekkor védelmet. Mert az ugye kiszámíthatatlan, mikor, hol csap le....

Jogosan merül fel mindenkiben a kérdés, hogy mégis mit tehetünk akkor, ha se nagy, zárt épület, se kedvenc autónk nincs a közelben, hiszen azért megyünk a természetbe, hogy minden ilyen mesterséges építménytől, járgánytól távol legyünk. Bízunk benne, hogy az alább felsoroltak között találtok számotokra is evidenciát, de néhány új tanácsot is:

• Kerüljétek a magas, egyedülálló fákat - ugyan nem leszel alatta csuromvizes, de a villámot odavonzza - utóbbi halálos is lehet, az elázás nem.
• Ugyanígy kerülendők a magas póznák, egyéb magas tárgyak.
• Ne tartózkodj, ne verj sátrat hegytetőn, nyílt mezőn, sziklaszirten, hegygerincen. Erdőben az alacsonyabb fák közelében tartózkodj, húzódj, sátrazz völgyben, alacsonyabb fekvésű területen.
• Az ázott, nedves ruha kiválóan vezeti az áramot. Érdemes minden feleslegesen rajtad lógó nedves ruhától megszabadulni, hogy ne vonzza oda az áramot.
• Tartsd távol magad mindenféle fémtárgytól, evezőlapáttól, pecabottól, kerítéstől, stb.
• Ha többen vagytok, távolodjatok el egymástól 4-5 m-re, hogy ha bárkibe is belecsap a villám, az ne cikázzon tovább közöttetek.
• Ha biciklivel, motorral vagy, szállj le, tartsd távol magad a fémes felülettől, legjobb, ha lefekteted a biciklid és kb. 15 méterre mész tőle.
• És ha végképp a szabadban kell átvészelned ezeket a viharos perceket, NE FEKÜDJ LE A FÖLDRE, mert a nedves talaj kiválóan vezeti az áramot. Mint végső megoldás, guggolj le, zárd össze a bokádat, hogy az esetlegesen rajtad átfutó áram, az egyik talpadtól a másikig a lehető legrövidebb úton a földbe vezetődjön, így megkímélheted a szívedet az áramütéstől. A kezedet tedd a füledre, hogy hallásod se sérüljön.

Ha zsibbadást érzel, égnek áll a hajad, szokatlan szagokat érzel, szikrázik a környezet, akkor mindenképpen vedd fel ezt a pozíciót. Érdemes gyakorolni ezt a testhelyzetet, mert adott esetben percekig is így kell lenned.

A vízen

Hangsúlyozzuk, ha közeleg a vihar, minél hamarabb kerülj szárazföldre. A vízen, a nagytestű, fémből készült, zárható kabinnal ellátott hajók nyújthatnak biztonságot, azonban a rádió és egyéb elektromos készülékeket itt is csak végszükség esetén szabad használni. A vízen a legtöbb villámcsapás által okozott, akár halálos kimenetelű baleset a kicsi, kabin nélküli hajókat érinti - és a tengeri kajakjaink ilyenek. Ha mégis a nyílt vízen viharba keverednél:

• Próbálj minél alacsonyabban maradni a hajóban
• Ne lógasd a kezed, lábad a vízbe
• Az elektromos készülékeket kapcsold ki, ne rádiózz, esetleges antennákat húzd be
• Az evezőt semmiképpen se tartsd magasba

Mindenféle vízi tevékenységet meg kell szakítani. Búvároknak - ha van hozzá elegendő levegő - érdemes a víz mélyére merülni a vihar idejére.

Nem győzzük hangsúlyozni, hogy az imént felsoroltak csak a legutolsó megoldás az esetleges baj elkerülésére, a kockázatok csökkentésére. A legbiztonságosabb a ZÁRT ÉPÜLETBEN való tartózkodás, de itt is érdemes pár dologra figyelni:

• Kerüljük az elektromos készülékekkel, vezetékekkel a kapcsolatot. Vezetékes telefonon ne beszéljünk, bekötött számítógépen ne dolgozzunk, játsszunk. Vegyük elő ilyenkor a hagyományos, papíralapú térképet és tervezgessük legújabb kajaktúránkat!
• Csukjuk be az ablakokat, ajtókat, ne tartózkodjunk a közelükben, húzódjunk be a szobába.
• Folyóvízzel ne kerüljünk kapcsolatba. Mellőzzük ilyenkor a mosogatást, kézmosást, zuhanyozást, mosást.
• Ne dőljünk falnak, ne feküdjünk a földre, hiszen abban vezetékek, csövek futnak.
• A háztartási készülékeket érdemes még időben, a vihar előtt kihúzni! Komoly anyagi károktól óvhatjuk meg magunkat.
• Ne feledkezzünk el kedvenc háziállatainkról sem. A kutyaól nem véd a villámcsapástól, legfeljebb az esőtől, széltől. A láncon tartott kutyák fokozottan ki vannak téve a villámcsapás veszélyének.

Sokakban él az a tévhit, hogy minderre elég csak akkor figyelni, ha már a fejünk fölött tombol a vihar, zeng az ég. Valóban, ekkor van a legnagyobb esély a villám becsapódására, de gyakran figyelhető meg a „derült égből villámcsapás" is: nincs is felhő felettünk, tűz a nap, nem is esik az eső. A villám egyik tulajdonsága, hogy a kifejezetten viharos zónán kívül is lecsaphat.

Ezért fontos a 30-30 SZABÁLY betartása.

Az első 30 a villámlás és a dörgés között eltelt időre vonatkozik másodpercben mérve. Ha ez kevesebb, mint 30, mindenképpen biztonságos helyet kell keresni. Mivel a hang 3 mp alatt 1 km-t tesz meg, a villámlás fénye és a dörgés hangja között eltelt időkülönbséget hárommal osztva, közelítőleg a villám távolságát kapjuk kilometerben, ha az időt mp-ben mérjük. Ne feledjük, a villám a vihar 15-20 km-es körzetében is becsaphat, ezért fontos figyelembe venni a 30 másodperces szabályt!

A második 30 az utolsó dörgést követő 30 percre vonatkozik. Még ennyi ideig kell a biztonságos helyen tartózkodni, mert a vihar közvetlen elmúltával még visszanyúlhat egy-egy villámnyaláb.

A legtöbb baleset a közelgő vihar idején következik be, hiszen ilyenkor még távol van - gondoljuk. Amikor már felettünk jár - az eső elől menekülve - zárt helységet keresünk. Aztán ahogy alábbhagy az eső, elvonulnak a viharfelhők, mindenki kirajzik, a bevásárlóközpontból a parkolóig, vissza a sportpályára, közben pedig még el sem telt a fél óra. Az átnedvesedett talaj ekkor már még jobb vezető. A balesetek száma az utolsó harmadban még nagyobb.

Összefoglalásképp: a nyári, szabadtéri programjaid előtt mindenképpen tájékozódj a várható időjárásról. A http://www.met.hu weboldalon van zivatarra való riasztás körzetenként, 1-2 órával a zivatar lehetséges kialakulása előtt. Ez csak azt jelenti, hogy az adott körzeten belül van esély zivatar kialakulására, de a körzetnek nem az összes pontjában. Mivel a zivataros időszakok jellemzően a délutáni órákban alakulnak ki, ezt figyelembe véve tervezd a szabadtéri, különösen a vízi, hegyvidéki programjaidat.

Menj minél hamarabb biztonságos helyre (nagy, zárt, fedett épület, autó) és maradj ott minél tovább (30-30 szabály).

Az alábbi összeállítással nem megriasztani szerettünk volna, hanem felkészíteni arra, hogy tudatosan, a reális veszélyeket, megelőző óvintézkedéseket szem előtt tartva tölts minél több időt a szabadban, vízen.

Forrás: tengerikajakosok.hu

Oldal: Villámlás, viharok
TENGERI KAJAKKAL A BALATONON - © 2008 - 2024 - balatonkajak.hupont.hu

A HuPont.hu az ingyen weblap készítés központja, és talán a legjobb. Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat